Leírás
Giorgio Zaninovich építész két arcának ötvözete: a szecessziós, reneszánsz, keleties és szinte barokkos elemeket úgy ötvözte, hogy közben megőrizte wagneri iskolázottságának racionalitását és funkcionalitását.
A hatemeletes, soklátú alaprajzú épület kiugró középső része teljesen sima, hosszú, keskeny, díszítés nélküli ablakokkal. A középső résztől hátrébb húzódó oldalszárnyakat a második emelettől kezdve kőbalusztrádos, nagyon gazdagon díszített erkélyek jellemzik: monumentális, kidudorodó, hornyolt, háromsoros fejezetek ülnek a zömök, emberalakokkal ékesített oszlopocskákon. A földszintet rusztikus, bosszús kváderkő burkolat fedi, az első emeleten pedig két nagy konzol tart egy erkélyt, amelyen három kis, díszített, keleties ihletésű kő csúcsíves ablak nyílik. Ugyanilyen keleties hatásúak a két oldalsó erkély díszítései is, fejezetekkel és akantuszlevelekkel.
A hatemeletes, soklátú alaprajzú épület kiugró középső része teljesen sima, hosszú, keskeny, díszítés nélküli ablakokkal. A középső résztől hátrébb húzódó oldalszárnyakat a második emelettől kezdve kőbalusztrádos, nagyon gazdagon díszített erkélyek jellemzik: monumentális, kidudorodó, hornyolt, háromsoros fejezetek ülnek a zömök, emberalakokkal ékesített oszlopocskákon. A földszintet rusztikus, bosszús kváderkő burkolat fedi, az első emeleten pedig két nagy konzol tart egy erkélyt, amelyen három kis, díszített, keleties ihletésű kő csúcsíves ablak nyílik. Ugyanilyen keleties hatásúak a két oldalsó erkély díszítései is, fejezetekkel és akantuszlevelekkel.