Leírás
A Miramare-kastély az a rezidencia, amelyet Habsburg Miksa főherceg építtetett a Trieszti-öböl fölé magasodó sziklára, a Grignano-hegyfokon, az állomástól nagyjából 6 km-re. Belül még megvannak az eredeti 19. századi bútorok, kívül pedig egy 22 hektáros, tengerparti park terül el.
Miksa, Ferenc József császár öccse és az osztrák haditengerészet admirálisa 1856-tól építtette a kastélyt magának és feleségének, belga Sarolta hercegnőnek. A név a spanyol „mirar el mar” kifejezésből ered, jelentése: nézni a tengert, az Atlanti-óceánra néző spanyol kastélyok emlékére.
A földszint a pár magánlakosztálya volt, neogótikus és neomedievális stílusban. A legkülönlegesebb helyiség Miksa dolgozószobája, amely az öbölre néz, és úgy van díszítve, mint egy hajó belseje: a főherceg szerette a tengeri életet.
A termek között megtalálod a zeneszobát is, benne azzal a fortepianóval, amelyen Sarolta gyakorolt, a trónteremet, valamint egy termet Cesare Dell'Acqua festményeivel, amelyek Miramare történetét mesélik el. Egy másik teremben keleti vázák gyűjteménye látható.
A park egy szinte kopár karsztos hegyfokon jött létre. Miksa, a botanika szerelmese, a fél világról ültetett ide fákat: libanoni és himalájai cédrusokat, kaliforniai és mexikói ciprusokat, óriás mamutfenyőt és páfrányfenyőt (ginkgo bilobát).
Angolkert ez, kanyargós ösvényekkel, tavakkal és gyepekkel, monumentális bejárati sétány nélkül: magánkertnek szánták. A zöldben áll a Castelletto, a üvegházak, a San Canciano-kápolna romjai és a hattyúk tava.
Miramaréből indult el 1864. április 14-én Miksa és Sarolta Mexikóba a Novara fregattal: III. Napóleon felkérésére ő lett az ország császára. 1867-ben Querétaróban kivégezték, holttestét ugyanaz a hajó hozta haza.
Sarolta már 1866-ban visszatért Triesztbe. Elmeállapota romlani kezdett, és bezárták a Castellettóba, ahol a pár az építkezés idején lakott, mielőtt hazatért volna Belgiumba.
A 20. században a kastélynak más lakói is voltak. 1930 és 1937 között Savoyai–Aostai Amedeo herceg élt itt, aki racionalista stílusban rendezte be szobáit, a Habsburg-címereket pedig savoyai keresztekre cserélte; azután 1954-ig a megszálló csapatok parancsnokságai költöztek be.
Ne hagyd ki
• Miksa dolgozószobáját.
• A trónermet.
• A parkot egzotikus fáival.
• A Castellettót.
Tudtad?
• A parkban álló San Canciano-kápolna apszisában van egy kereszt, amelyet a Novara fregatt fájából készítettek.
• A kastélynak szentelte Giosuè Carducci 1878-as „Miramar” című ódáját, amely Miksa tragikus végéről szól.
Miksa, Ferenc József császár öccse és az osztrák haditengerészet admirálisa 1856-tól építtette a kastélyt magának és feleségének, belga Sarolta hercegnőnek. A név a spanyol „mirar el mar” kifejezésből ered, jelentése: nézni a tengert, az Atlanti-óceánra néző spanyol kastélyok emlékére.
A földszint a pár magánlakosztálya volt, neogótikus és neomedievális stílusban. A legkülönlegesebb helyiség Miksa dolgozószobája, amely az öbölre néz, és úgy van díszítve, mint egy hajó belseje: a főherceg szerette a tengeri életet.
A termek között megtalálod a zeneszobát is, benne azzal a fortepianóval, amelyen Sarolta gyakorolt, a trónteremet, valamint egy termet Cesare Dell'Acqua festményeivel, amelyek Miramare történetét mesélik el. Egy másik teremben keleti vázák gyűjteménye látható.
A park egy szinte kopár karsztos hegyfokon jött létre. Miksa, a botanika szerelmese, a fél világról ültetett ide fákat: libanoni és himalájai cédrusokat, kaliforniai és mexikói ciprusokat, óriás mamutfenyőt és páfrányfenyőt (ginkgo bilobát).
Angolkert ez, kanyargós ösvényekkel, tavakkal és gyepekkel, monumentális bejárati sétány nélkül: magánkertnek szánták. A zöldben áll a Castelletto, a üvegházak, a San Canciano-kápolna romjai és a hattyúk tava.
Miramaréből indult el 1864. április 14-én Miksa és Sarolta Mexikóba a Novara fregattal: III. Napóleon felkérésére ő lett az ország császára. 1867-ben Querétaróban kivégezték, holttestét ugyanaz a hajó hozta haza.
Sarolta már 1866-ban visszatért Triesztbe. Elmeállapota romlani kezdett, és bezárták a Castellettóba, ahol a pár az építkezés idején lakott, mielőtt hazatért volna Belgiumba.
A 20. században a kastélynak más lakói is voltak. 1930 és 1937 között Savoyai–Aostai Amedeo herceg élt itt, aki racionalista stílusban rendezte be szobáit, a Habsburg-címereket pedig savoyai keresztekre cserélte; azután 1954-ig a megszálló csapatok parancsnokságai költöztek be.
Ne hagyd ki
• Miksa dolgozószobáját.
• A trónermet.
• A parkot egzotikus fáival.
• A Castellettót.
Tudtad?
• A parkban álló San Canciano-kápolna apszisában van egy kereszt, amelyet a Novara fregatt fájából készítettek.
• A kastélynak szentelte Giosuè Carducci 1878-as „Miramar” című ódáját, amely Miksa tragikus végéről szól.