Leírás
A Tőzsde tér (Piazza della Borsa) Trieszt „második szalonja”, az Olaszország egysége tér szomszédságában: sétálóövezetté alakított tér, amely a Corso Italia felé összeszűkül. Az egész 19. század folyamán a város üzleti életének szíve volt, és palotái a mai napig erről mesélnek.
A főszereplő a Tőzsdepalota (palazzo della Borsa), amelyet 1806-ban építettek a macerátai Antonio Mollari tervei szerint: a város egyik legfontosabb neoklasszicista emlékműve. Ma a Kereskedelmi Kamara székel benne, a triesztiek pedig Borsa vecchiának, azaz régi tőzsdének hívják.
Azért régi, mert a tőzsde kétszer költözött: 1844-ben a Tergesteóba, 1928-ban pedig a szomszéd épületbe, a volt Dreher-palotába, amelyet mindenki csak Borsa nuovának, vagyis új tőzsdének nevez. Így a téren egymás mellett áll a régi és az új tőzsde.
A szemközti oldalon nyílik a Tergesteo-árkád, az 1842-ben felavatott fedett átjáró. Az épületen át egészen a Verdi Színház teréig vezet, és Trieszt néhány történelmi kávéháza is itt található.
A tőzsde előtt egy kőoszlop tetején I. Lipót császár áll: fia, VI. Károly tette Triesztet szabadkikötővé. A Lipót-oszlopot 1660-ban állították fel egy másik téren, ide 1808-ban került át.
A másik emlékmű a Neptun-kút 1755-ből. 1920-ban elbontották, és a Piazza Veneziára került; 2011-ben, a tér felújításakor és az autóforgalom kizárásakor tért vissza eredeti helyére.
Az épületek közül a szecesszió kedvelői feltétlenül álljanak meg a Bartoli-háznál, amelyet Max Fabiani tervezett 1905-ben. A többi palotában ma főként bankok és üzletek működnek.
A tér a város falain közvetlenül kívül jött létre. Ott, ahol az Olaszország egysége tér felé vezet, állt egykor a bécsi kapu, a dombra néző oldal házai pedig még ma is a régi falak vonalát követik. Eredetileg Vámház tér (Piazza della Dogana) volt a neve, arról az épületről, amely ott állt, ahol ma a Tergesteo van.
A tőzsde mellett futott a Canal Piccolo, amely egészen a belvárosig húzódott; 1816-ban betemették, és ma már csak egy utca neve őrzi emlékét.
A főszereplő a Tőzsdepalota (palazzo della Borsa), amelyet 1806-ban építettek a macerátai Antonio Mollari tervei szerint: a város egyik legfontosabb neoklasszicista emlékműve. Ma a Kereskedelmi Kamara székel benne, a triesztiek pedig Borsa vecchiának, azaz régi tőzsdének hívják.
Azért régi, mert a tőzsde kétszer költözött: 1844-ben a Tergesteóba, 1928-ban pedig a szomszéd épületbe, a volt Dreher-palotába, amelyet mindenki csak Borsa nuovának, vagyis új tőzsdének nevez. Így a téren egymás mellett áll a régi és az új tőzsde.
A szemközti oldalon nyílik a Tergesteo-árkád, az 1842-ben felavatott fedett átjáró. Az épületen át egészen a Verdi Színház teréig vezet, és Trieszt néhány történelmi kávéháza is itt található.
A tőzsde előtt egy kőoszlop tetején I. Lipót császár áll: fia, VI. Károly tette Triesztet szabadkikötővé. A Lipót-oszlopot 1660-ban állították fel egy másik téren, ide 1808-ban került át.
A másik emlékmű a Neptun-kút 1755-ből. 1920-ban elbontották, és a Piazza Veneziára került; 2011-ben, a tér felújításakor és az autóforgalom kizárásakor tért vissza eredeti helyére.
Az épületek közül a szecesszió kedvelői feltétlenül álljanak meg a Bartoli-háznál, amelyet Max Fabiani tervezett 1905-ben. A többi palotában ma főként bankok és üzletek működnek.
A tér a város falain közvetlenül kívül jött létre. Ott, ahol az Olaszország egysége tér felé vezet, állt egykor a bécsi kapu, a dombra néző oldal házai pedig még ma is a régi falak vonalát követik. Eredetileg Vámház tér (Piazza della Dogana) volt a neve, arról az épületről, amely ott állt, ahol ma a Tergesteo van.
A tőzsde mellett futott a Canal Piccolo, amely egészen a belvárosig húzódott; 1816-ban betemették, és ma már csak egy utca neve őrzi emlékét.