Köznyelvben Giardino Pubblicónak, vagyis Közkertnek hívják. Italo Svevo „Zeno tudata” (La coscienza di Zeno) című regényéhez kötődik. 1854 és 1864 között létesítették olyan telkeken, amelyeket a város a bencés apácáktól vásárolt meg. A területre...
A kert Trieszt kedvelt San Giacomo negyedében található, a via Paolo Veronese és a via San Giacomo in Monte között. A régi sangiacomóiak „el giardin Puntini”-nek hívták.
A terület a Pontini-erdő része volt, amely egykor a de Fin bárók...
A Carlo Alberto téren található kert elegáns lakónegyedben fekszik, kiemelkedő építészeti értékű paloták veszik körül; a via Franca, a via Tagliapietra és a via Locchi eleje között találod.
A kert egyike azon kevés fennmaradt szecessziós...
A hely nevét egy régi vidéki templomról kapta, amely még a 18. század végén is állt itt. A sétányt Pietro Nobile építész tervezte 1809-ben, a község pedig 1812 és 1847 között valósította meg: kialakították a fasorokat, és feltöltötték a tengernek...
A Piazza Hortis, amely a korakeresztény korban temetőként szolgált, Trieszt történelmi központjában, a Borgo Giuseppino negyedben, a Cittavecchia beépített területének szélén található. A teret a Szent Antal-templomhoz (Sant'Antonio Vecchio, ma...
Diszkrét, rejtett kert a csend és az árnyék ölelésében. A Via Catullo 5. szám alatt, az egykori katonai kórház közelében találod, és a főútról semmit sem sejtetsz belőle, éppen ezért különleges, csendes és meghitt pillanatokat kínál.
A...
A Szabadság tér (Piazza della Libertà) a már 1780 óta létező régi Vágóhíd tér (Piazza del Macello) kibővítésével jött létre, a tenger egy hatalmas szakaszát pedig a Scorcola-domb elbontásakor kitermelt földdel és kőzettel töltötték fel.
A...
A villa eredetileg a de Burlo bárói család vidéki rezidenciája volt.
1903-ban Demetrio Carciotti kereskedő tulajdonába került, aki 1905-ben eladta Rutherfordnak, aki szintén kereskedő volt.
1920-ban Antonio Cosulich, aki éppen...
A parkot 1807-ben Pietro Sartorio hozta létre, aki a területnek velencei kert jelleget adott: kapuval, monumentális lépcsősorral, néhány szoborral és egy gloriette-tel, amelyet zenei pavilonként használtak.
Később fia, Giovanni Guglielmo...
A park, amely egykor a Villa Frida tartozéka volt, a via Chiadino 5. szám alatt található.
A parkot a villával együtt, 1840-ben tervezték a milánói Francesco Ponti megbízásából, és 1843-ban készült el. 1888-ban Frida Engelmann tulajdonába...
A Costanzi család a 18. század közepe óta birtokolt telekre tervet rendelt Pietro Nobilétől. A tervezést sok probléma nehezítette: egyrészt a talaj egyenetlensége, másrészt egy római kikötő régészeti maradványainak előkerülése.
Nem sokkal...
Az épület nagy valószínűséggel 1804-ben épült (ez az évszám olvasható a középső kapun elhelyezett táblán), tervezőjének neve azonban ismeretlen maradt. Az évszámot egy az Állami Levéltárban őrzött irat is megerősíti: ez 1803. december 22-én kelt,...
A város a 19. század első felében nagy gazdasági fellendülést él át: fejlődik az ipar, nő az import, az export és a befektetések volumene, megnyílnak a piacok, és számos szálloda épül. A Metternich szálló, amelyet később Hotel de la Ville névre...
Azt a területet, ahol ez a villa áll, valaha „Szent Vértanúk birtokának” (possessione dei Santi Martiri) hívták, és 1775-ben Vincenzo Struppi katonai mérnök itt tervezte meg a város első olasz kertjét.
A kúria egy egész terület rendezését...
Ezt az épületet Giovanni Battista Pitteri megrendelésére emelték, de nem sokkal később (talán már az építkezés idején) Carlo d’Ottavio Fontana vásárolta meg, aki Trieszt gazdasági életének gazdag szereplője volt. 1808-ban Fontana szállodát...
A prágai bank (később Amerikai Bank, Banca d’Italia, majd az 1990-es évektől Deutsche Bank) tervét Josip Costaperaria és Osvald Polívka jegyzi. Egyértelműen a racionalizmus példája, tömör, súlyos tömegekkel. Az alsó szinten, ahol a bank irodái...
Az épületet Eugenio Geiringer építész tervezte 1903-ban Giuseppe Basevi lovag megbízásából, aki a város vállalkozói rétegének ismert képviselője volt. A földszinten a megrendelő bizományi cégének irodái működtek, a felső emeleteken pedig lakások...
Az épület Romeo Depaoli egyik legjobb modernista alkotása, amelyben a mester önállóan értelmezi újra az új stílust. A palota egységes egésznek tűnik, valójában három különálló épületből áll.
A középső rész kissé hátrébb húzódik az oldalsókhoz...
A Bartoli-ház (1906-tól épült a Tőzsde téren) olyan Fabianit mutat meg nekünk, aki – talán az építési bizottság kívánságára – különös figyelmet fordít a szecesszió legdíszítőbb hatásaira. Ezeket azonban nem mechanikusan keresi, hanem esztétikai...
Ernesto de Stabile úr Max Fabianira bízta egy négyemeletes épület megtervezését, amelynek földszintje és pincéi csak csekély részben szolgálnak lakásként.
A tulajdonos a legfelső emeletet tartotta fenn magának úrilakásnak (ennek...
Giorgio Zaninovich építész két arcának ötvözete: a szecessziós, reneszánsz, keleties és szinte barokkos elemeket úgy ötvözte, hogy közben megőrizte wagneri iskolázottságának racionalitását és funkcionalitását.
A hatemeletes, soklátú alaprajzú...
Európa első többfunkciós épülete, a Balkan szálló (Narodni Dom) 1904-ben jött létre a szlovén kisebbség gazdasági, társadalmi, kulturális, művészeti és sportéletének nagy központjaként. Max Fabiani ebben a szép épületben összegezte tudását. A...
1907 karácsonyán avatták fel. Már az elejétől fogva minden várakozásnak megfelelő műnek tartották, hiszen az összkép modern kialakítású volt, a részletek pedig elegánsak és gondosan kidolgozottak. A Viviani és Ghiberti építészek tervezte palota...
A Posta-palota 1890 és 1894 között épült Friederich Setz építész tervei alapján.
Az új épület számára azt a területet jelölték ki, amelyet a vámhivatal foglalt el (ez az egykori sólepárlók helyén állt, amelyek valaha azon a részen terültek el,...
A San Giusto-domb tetején épültek fel a római kori Trieszt legfontosabb monumentális épületei. Az i. sz. 1. század közepe után emelték az úgynevezett propülaiont, valamint – eredeti formájában – a polgári bazilikát. A propülaion egy körülkerített...
A katedrálistól délre áll, és már 1338-ból vannak róla írásos emlékek. A 16. századtól 1924-ig a San Giusto katolikus temető kápolnája volt. A bal oldali homlokzaton nyíló három kör alakú nyíláson át dobták a kriptába a temetőből kiemelt...
A tenger felé nézve ez az első a tér jobb oldalán sorakozó három palota közül. 1870-ben Bruni tervezte, ugyanaz az építész, aki a Városházát is. A „Modello”, vagyis „Minta” becenevet azért kapta, mert építészeti példaként kellett szolgálnia az...